Cím: H-3300 Eger, Eszterházy tér 1.; Postacím: 3301 Eger, Pf.: 43.; Tel.: +36 36 / 520 400

Tanulmányút Brüsszelben

Utolsó módosítás: 2015. november 30.

Tanulmányúton vettek részt 2015. május 27-31. között Brüsszelben az EKF nemzetközi hallgatói. ( A tanulmányút és a hozzá kapcsolódó módszertani kurzusok az NTP-TDK-14-0001 pályázattal valósultak meg.)

A programsorozat első napján az Európai Parlamentben fogadták a résztvevőket. A csoport először Dr. Szájer József EP-képviselővel és Dr. Simon Zoltánnal, az Európai Parlament uniós külpolitikával foglalkozó munkatársával találkozott, aki a Politológia Tanszék oktatója is. Ezt követően Dr. Bajtay Péter, a Külügyi Bizottság titkárának tanácsadója tartott előadást a Parlament munkájáról. Szó volt többek között az EU tagság bővüléséről, a fejlesztési politikáról, a terrorizmus elleni harcról, a menekültügyi válságról. A következő találkozó Kontár Ágnessel volt, aki Catherine Bearder EP-képviselő mellett dolgozik két angol és egy portugál kollégájával együtt. Elsősorban a parlamenti munkában részt vevő gyakornokok lehetőségeiről beszélgettek a hallgatókkal: ha jól teljesítik feladatukat, akkor nagy eséllyel főállású dolgozóként folytathatják tevékenységüket az EP-nél. A szakmai konzultációk sora az első napon Pethő Zoltánnal, a Foglalkoztatási Bizottság titkárságának tanácsadójával zárult, melynek témája a munkahelyi egészségvédelem, valamint a munkahelyi diszkrimináció, a foglalkoztatási programok, a munkavállalók kapcsolatai voltak.
A tanulmányút második napját az Európai Unió Tanácsánál kezdte a csoport, ahol Dr. Martinusz Zoltán nagykövet úr a Tanács felépítését és működését mutatta be. A hallgatóság tudomást szerzett többek között arról, hogy a munka két nyelven zajlik (a külügyek angolul, az adminisztráció pedig franciául), valamint, hogy a Tanácsnál a fő szabály a megegyezés, a konszenzus. A jelenleg fennálló dilemmák közül a legfontosabbak a hatalom eszközei, a szuverenitás kérdése, illetve a LOOKALIKE. A rendkívül informatív előadást követően több témát is megvitattak a résztvevők, többek között Nagy-Britannia esetleges kilépését és annak hatását az Unióra, Grúzia csatlakozási kérelmét, az euró bevezetésének késleltetését Magyarországon, Törökország helyzetét az EU szemével, a migrációt és az arra várható megoldásokat, a soros elnökséget, a kínai nyitást, az orosz-ukrán válságot.
A program kora délután az Európai Bizottságnál folytatódott, ahol Dr. Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Tájékoztatási Főigazgatóságának igazgatójával folytattak eszmecserét a Juncker Bizottság prioritásaról.
A nap zárásaként Magyarország EU melletti Állandó Képviseletén Dr. Czeti András HR tanácsos látta vendégül a hallgatóságot és bemutatta a nagykövetség munkáját. Az interaktív konzultáció során részletesen beszélt a gyakornoki lehetőségekről, programokról és feltételekről, Magyarország és az EU viszonyáról, a fluktuációról. Tájékoztatást adott arról, hogy milyen arányban dolgoznak magyarok Belgiumban, és a belgák hogyan viszonyulnak a magyar munkavállalókhoz. Beszámolt arról is, hogy milyen hangsúlyt fektetnek a dolgozók továbbképzésére.
A program harmadik napján a NATO-ban fogadták az EKF hallgatóit és kísérőiket. Szilárd Antónia PR konzultáns szervezte meg a csoport aznapi programját. Rábai Zsolt, a Public Division főmunkatársa mutatta be a NATO mint katonai szervezet működését. Az infrastruktúra, a terrorizmus, a döntéshozatal, az ukrán válság, a keleti beavatkozás, a biztonsági intézkedések, a kiválósági központok voltak azok a fő irányvonalak, amelyek vezették a beszélgetést. Ezt követően Dr. Sztáray Péter nagykövet, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára betekintést nyújtott az integrált misszióba. Elmondta, hogy Brüsszelben két állandó képviselet van (az EU és a NATO), és az utóbbi szervezet három pillérből épül fel: a diplomatákból, a védelempolitikai részlegből, valamint a katonai képviseletből. Az informatív találkozón szó volt Magyarország NATO-csatlakozásáról, a konszenzusos döntéshozatal előnyeiről, valamint a védelmi költségvetés növeléséről és az új tagságfelvételekről is. A program Kelemen Tas védelmi tanácsos előadásával folytatódott, aki a védelempolitikai szempontokról, a biztonságpolitikáról, a strukturális változtatásokról, jelentős katonai erők telepítésének jelentőségét mutatta be. A hallgatóság kérdéseire válaszolva részletes információkat osztott meg a csoporttal a migrációról, az orosz-ukrán kérdésről (a NATO esetleges beavatkozásáról), az ukrajnai diplomáciai tárgyalásokról, az EU és a NATO együttműködéséről, munkájuk elkülönüléséről, Magyarország védelmi költségvetésének növeléséről, az iszlám állammal szembeni fellépésről, a légtérvédelemről, a vadászpilóták gyakorlatozásáról.
A csoport szombaton is hivatalos megbeszéléseket vett részt. A Magyarországi Európa Társaság elnöke, Hegedűs István először a szervezet 15 éves működését mutatta be. Ismertette, hogy a következő, általuk szervezendő workshop abban a témában kerül megrendezésre, hogy mit tehet az EU, ha egy tagállam megsérti az európai normákat. Felvázolta a lehetőségeket, hogy milyen lehetőségek vannak a fenti probléma megoldása érdekében. A Társaság tevékenységi körét kiegészítve hozzátette, hogy Magyarország és az EU kapcsolatáról rendszeresen nyilatkozatokat ad ki, melyek tervezetét a tagok közösen írják meg. Az elhangzottak megvitatása a következő kérdéskörökben nyilvánult meg: az EU fellépésének lenne-e visszatartó ereje a többi állam számára, milyen nyelvhasználati jogok vannak egyes országokban, az új tagállamok adtak többet az EU-nak vagy fordítva, mely tagállamok milyen álláspontot képviselnek Oroszországgal szemben, milyen pozitív vélemények vannak Magyarországgal kapcsolatban, mit lehetne másképp tenni Magyarországon. A Társaság munkájával kapcsolatban arra voltak kíváncsiak a résztvevők, hogy kik lehetnek náluk tagok, valamint, hogy milyen gyakorisággal és milyen témában adnak ki nyilatkozatokat.
A programsorozatot Csörgő Szonja, az Európai Vetőmag Szövetség jogi igazgatója előadása zárta, akivel a Brüsszelben zajló érdekképviseleti, lobby tevékenységéről folyt konzultáció. Elmondta, hogy a tagságot nemzeti szövetségek, cégek, valamint egyéb szervezetek képviselik, munkájukat pedig a titkárság segíti. Feladatuk a tájékoztatás (hírek, szabályozások), valamint álláspontok kialakítása. A tájékoztató jellegű előadást a programot teljes egészében végigkísérő kérdéssorozat követte. Szó esett arról, hogy milyen kérdések vannak napirenden jelenleg, milyen összetételű a cég és milyen konkrét feladataik vannak, lehet-e nemzetközi szinten szabályozni a genetikailag módosított növények termesztését, azok mennyiségét, van-e szabályzás arra vonatkozólag, hogy miként lehet növényvédő szereket forgalmazni, az illegális termékek használata nemzetközi vagy hazai szankcionálás alá esnek, milyen információs csatornák vannak a betiltott termékek miatt. A hallgatók kíváncsiak voltak arra is, hogy a cég magyar képviselete kapcsolatban áll-e a Földművelésügyi Minisztériummal, mennyien foglalkoznak az ellenőrzéssel és milyen módon, valamint, hogy milyen szakmai fórumok vannak, ahol meg tudják vitatni ezeket a kérdéseket.
A tanulmányút felejthetetlen élményt nyújtott a résztvevők számára. Bepillantást nyertek az EU központi intézményeinek működésén túl egy multikulturális város mindennapjaiba is. Lehetőséget adott a szakmai fejlődésre, az európai helyzet megértésére. Sok elméleti ismeretnek új jelentést adott a gyakorlatias előadássorozat. A hiteles információk, az élményszerű tapasztalatok, az interaktív módon megvitatott kérdések a programokon való aktív részvételt segítették elő. A hallgatók és kísérőik új ötletekkel és jó kapcsolatokkal gazdagodva térhettek haza.

 

 


< Vissza