Cím: H-3300 Eger, Eszterházy tér 1.; Postacím: 3301 Eger, Pf.: 43.; Tel.: +36 36 / 520 400

Lyceum Pro Scientiis alapítvány alapító okirata

Utolsó módosítás: 2016. július 20.

LYCEUM PRO SCIENTIIS ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Amelyben az I. pontban megjelölt alapító az alapítvány Alapító Okiratát (annak eddigi módosításait) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) alapján, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. (Civiltörvény) alapján egységes szerkezetű okiratba foglalja, mint a közhasznú jogállású alapítvány alapító okiratát.


I. Az alapító neve, székhelye:

Eszterházy Károly Főiskola
3300 Eger, Eszterházy tér 1.
képviseli: Dr. Liptai Kálmán rektor


II. Az alapítvány elnevezése:

LYCEUM PRO SCIENTIIS Közhasznú Alapítvány


III. Alapítvány székhelye:

3300 Eger, Eszterházy tér 1.


IV. Az alapítvány célja:

Az Észak-magyarországi régióban, Heves megyében és Eger városában az Eszterházy Károly Főiskola szerteágazó tevékenységéhez köthető kulturális és tudományos tevékenység ismeretterjesztés támogatása az alábbi céloknak megfelelően.

1.) Tudományos diákkörökben egyéneknek és csoportoknak (hallgatók, oktatók és munka-közösségek) az elméleti és gyakorlati kutatómunkában, valamint a szakmai közéletbe való bekapcsolódásának támogatása.
2.) A kötelező tananyagot meghaladó tudományos igényű önképzés, a hazai és a külföldi tudományos kutatások megismerésének segítése és ösztönzése.
3.) A tudományos igényű tevékenység érdekében a feltételek javításához való anyagi hozzájárulás.
4.) A tudományos (diákköri) munka során vagy azon kívül elért egyéni és/vagy csoportos eredmények nyilvánosságának biztosítása.
5.) A tudományos eredmények nyílt hasznosításának támogatása.
6.) Hozzájárulni a főiskola képzési struktúrájának modernizálásához, a tanárképzés korszerűsítéséhez.
7.) Tehetséges hallgatók felsőfokú tanulmányainak támogatása az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán.
8.) Az intézményben a tudományos előmenetel ösztönzése.
9.) Elősegíteni a főiskolán a felsőfokú szakképzés bevezetését és más jellegű képzések működtetését.
10.) Erősíteni a régió, Eger város és a főiskola együttműködését.
11.) Fokozni és ösztönözni az oktatás és gazdaság kapcsolatának kialakítását.
12.) Az egyéni és közösségi sporttevékenység fokozása, szervezése és támogatása.


V. Az alapítvány politikai semlegessége:

Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.


VI. Az alapítvány közhasznúsága:

Az alapítvány az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:

- Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
- Kulturális tevékenyég
- Tudományos tevékenység, kutatás
- Euro-atlanti integráció elősegítése közhasznú tevékenységet folytatva

Az alapítvány a közhasznú tevékenységeket az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:

- Együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabályhely írja elő: 2004. évi CXXXIV. tv. a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 5. § (3)).

- Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződésének támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése. (E közfeladat teljesítését az alábbi jogszabályhely írja elő: 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a.) b.).)

- Kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása. (E közfeladat teljesítését az alábbi jogszabályhely írja elő: 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7.)

- Az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása. (E közfeladat teljesítését az alábbi jogszabályhely írja elő: 2004. évi I. tv. a sportról 49. § c.), e.).)

- Kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabályhely írja elő: 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) 17.).

- Sport, ifjúsági ügyek (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabályhely írja elő: 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 15.).

Az alapítvány közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet.

Az alapítvány, mint közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a kuratórium elnökével történő előzetes egyeztetés alapján az alapítvány székhelyén bárki betekinthet.

Az alapítvány, mint közhasznú szervezet működéséről, a szolgáltatása igénybevételének módjáról és a beszámolóiról a kuratórium elnöke helyi sajtóorgánumon, illetve lehetőség szerint az alapítvány honlapján keresztül nyújt tájékoztatást.

Az alapítvány, mint közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, melyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. A közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.


VII. Az alapítványhoz történő csatlakozás:

Az alapítvány nyitott, ahhoz bárki, aki az alapítvány céljával egyetért és az alapítvány részére vagyoni juttatást teljesít, csatlakozhat.

Az alapítvány javára tett adományozás önmagában alapítványi tagságot nem keletkeztet.


VIII. Az alapítvány ügyvezető szerve:

A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium 7 természetes személyből áll. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. Az alapító fenntartja magának a kuratórium elnökének és tagjainak kijelölésének jogát.

A kuratórium kezeli az alapítványi vagyont.

A kuratórium az alapítvány tevékenységéről évente beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet készít. A beszámolót és a mellékletet az elnök terjeszti a kuratórium elé, amely annak megvitatása után dönt elfogadásáról.

A kuratórium tevékenységéről évente, a gazdasági év lezárását követő 90 napon belül írásban köteles az alapítónak beszámolni.

A kuratórium tagjai:

A kuratórium elnöke:
Dr. Liptai Kálmán (an: Telekesi Rozália)
3300 Eger, Bercsényi u. 7.

A kuratórium tagjai:

Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona (an: Molnár Ilona)
3300 Eger, Bartók tér 15.

Dr. Hauser Zoltán (an: Vinkler Emma)
3300 Eger, Almási Pál u. 38.

Aros János (an: Kelemen Ilona)
3950 Sárospatak, Borsi út 40.

Dr. Bátonyi Attila (an: Nagy Emese)
5100 Jászberény, Béke u. 27.

Farkas József (an: Bajzát Aranka)
3300 Eger, Zöldfa u. 23.

File Sándor (an.: Németh Anna)
3326 Ostoros, Hunyadi u. 49.

A kuratórium tagjait az alapítvány alapítója nevezi ki. A kuratóriumi tagok megbízása a tisztségnek a kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.

A kuratóriumi tagsági tisztség 3 évre szól.

A kuratórium tagjait tevékenységükért díjazás nem illeti meg, de a tagság ellátásával kapcsolatban közvetlenül felmerült kiadásokat részükre az alapítvány megtéríti, kivéve a pályázati projektek lebonyolítását.

A kuratórium tagjai tevékenységüket az alapítvány érdekének megfelelően kötelesek ellátni.

A kuratórium tagjaival szembeni követelmények:

A kuratórium tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A kuratórium tagjai ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

Nem lehet a kuratórium tagja az:
a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

b) akit az Alapítvány tevékenységébe tartozó foglalkozástól jogerősen eltiltottak, az eltiltást kimondó határozatban megjelölt időtartamig.

c) akit vezető tisztségviselői tevékenységétől eltiltottak, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.

d) aki az Alapítvány kedvezményezettje.

e) akinek közeli hozzátartozója az Alapítvány kedvezményezettje.

Az Alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.

A kuratórium tagjai a Ptk. 3:397.§ (3) (4) bekezdésében illetve a 3:22.§-ban lévő kizáró okokat ismerik, velük szemben ezen kizáró okok nem állnak fenn.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - amely annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletbezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A kuratórium tagjai a Civiltörvény a 39. § (1) bekezdésében foglalt kizáró okokat ismerik, velük szemben nem állnak fenn, a 39. § (2) bekezdésében foglaltakat ismerik és tudomásul veszik.

A Btk 61. § (2) bekezdés i) pontja szerint a közügyektől eltiltott nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt vezető tisztségviselője.
A kuratórium tagjai kijelentik, hogy nem állnak a Bt. 61. § (2) bekezdés i. pontjában meghatározott közügyektől eltiltás hatálya alatt.

A kuratóriumi tagok felelőssége:

A kuratórium tagjai az ügyvezetési tevékenységük során az alapítványnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az alapítvánnyal szemben.

A kuratóriumi tagság megszűnése:

A kuratórium tagjának tisztsége megszűnik:

a) a kuratórium tagjának halálával,
b) a kuratórium tagjának e tisztségről való lemondásával,
c) a kuratóriumi tag alapító általi visszahívásával,
d) az alapítvány megszűnésével.

ad b) A kuratórium tagja tagsági tisztségéről az alapítvány alapítójához intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül lemondhat.

Ha az alapítvány működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új kuratóriumi tag megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

ad c) A kuratórium tagját megbízatásának lejárta előtt az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapító hívhatja vissza.

A kuratóriumi tag tisztségének bármely okból való megszűnése esetén az alapító jogosult a kuratórium új tagjának kijelölésére. Ha a kuratórium tagjainak száma öt fő alá csökken, a kuratórium döntést nem hozhat.

Ülésezés:

A kuratórium évente legalább egyszer ülést tart, amelyet az elnök hív össze.

Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja

A kuratóriumi ülés elsősorban nyilvános, de a kuratórium zárt ülés tartásáról is dönthet.

Az ülés összehívása:

A kuratórium ülését a kuratórium elnöke meghívó küldésével hívja össze. A kuratórium tagjait a kuratóriumi ülést megelőző 15 nappal a kuratóriumi ülésről értesíteni kell az alábbi módok valamelyikén: a meghívó postai úton történő megküldésével, a meghívó elektronikus úton történő megküldésével, vagy a meghívó személyesen történő átadásával. A meghívónak tartalmaznia kell az alapítvány nevét és székhelyét, a kuratóriumi ülés idejének és helyszínének megjelölését, valamint a kuratóriumi ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Az alapítvány a kuratóriumi ülését elsősorban az alapítvány székhelyén tartja.

Ha a kuratórium ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A kuratórium ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

Határozatképesség:

A kuratórium ülése akkor határozatképes, ha azon legalább 5 kuratóriumi tag együttesen jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Határozathozatal:

A kuratóriumi tagok a kuratóriumi ülésen nyílt szavazással hozzák meg határozataikat. A kuratóriumi ülésen a kuratórium minden tagját egy szavazat illeti meg. A kuratórium döntéseit egyszerű többségi szavazással hozza, kivéve a jelen alapszabály vagy a jogszabály másként rendelkezik.

Összeférhetetlenség:

A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az alapítvány, mint közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

A kuratórium tagjai a Civiltörvény 38. § (1) bekezdésében foglalt döntéshozatalra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt ismerik és elfogadják, és tudomásul veszik.

Jegyzőkönyvvezetés:

A kuratóriumi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kuratóriumi ülés időpontját, a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet a kuratórium valamennyi tagja hitelesíti.

A kuratóriumi ülésen hozott döntésekről az érintetteket a jegyzőkönyv postai vagy elektronikus úton történő megküldésével kell értesíteni, a döntés meghozatalát követő 15 napon belül. Más személyek a döntések tartalmáról az alapítvány székhelyén található hirdetőtáblán keresztül szerezhetnek tudomást.

A kuratórium elnöke a kuratórium döntéseiről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból a meghozott döntés tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának megállapíthatónak kell lennie.


IX. Az alapítvány képviselete:

Az alapítvány törvényes képviseletét a kuratórium elnöke látja el, képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

A bankszámla feletti rendelkezési jogot a kuratórium elnöke bármelyik kuratóriumi taggal együttesen gyakorolja.


X. Az alapítvány működése:

Az alapítvány határozatlan időre jön létre.

Az alapítvány működése magába foglalja az alapítvány kitűzött céljainak megvalósítása érdekében a vagyon gyarapítását és ennek felhasználását, továbbá más szervezetekkel, intézményekkel való együttműködést.


XI. Az alapítvány gazdálkodása:

Az alapítvány a jelen alapító okiratban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik.

Az alapítvány tartozásaiért saját vagyonával felel. Az alapító – a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – az alapítvány tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

Az alapítvány a jelen alapító okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) – ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

Az alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Az alapítvány csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

Az alapítvány vagyonát céljának megfelelően kell kezelni és felhasználni.

Az alapítványi vagyon teljes egészében szolgál az alapítványi cél megvalósítására.

Az alapító az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza.

Az alapítvány vagyona terhére az alapítvány céljának megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az alapító okirat vagy az erre jogosult alapítványi szerv kedvezményezettként megjelöl.

Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Az alapítvány bevételei:

a) az alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel,
c) a költségvetési támogatás,
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel,
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,
f) befektetési tevékenységből származó bevétel,
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

Az alapítvány kiadásai:

a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek,
c) az alapítvány szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az alapítvány induló vagyona:

Az alapítvány induló vagyona 100.000,- Ft, azaz Egyszázezer Forint készpénz.

Az alapító az induló vagyont az alapítvány eredeti alapító okiratának aláírásától, vagyis 1990.05.28. napjától számított 25 napon belül befizette az alapítvány a Budapest Bank Zrt. Egri Fiókjánál nyitott letéti számlájára.

Az alapítvány pénzbeli vagyonának kezelője a Budapest Bank Zrt. A kezelő kifizetéseket az utalványozásra vonatkozó rendelkezések alapján teljesíthet.


XII. Az alapítói jogok és kötelezettségek átruházása:

Az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító átruházhatja, ha az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette.


XIII. Az alapítói jogok gyakorlása az alapító kiesése esetén

Ha alapító az alapító jogait véglegesen nem gyakorolja, az alapítói jogokat az alapító által az alapító okiratban kijelölt személy vagy alapítványi szerv, kijelölés hiányában a kuratórium gyakorolja.

Ha nincs az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy vagy szerv, az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja.


XIV. Az alapítvány ellenőrző szerve

Alapító az alapítvány törvényes működésének ellenőrzése érdekében 3 fős felügyelő bizottságot hoz létre.

A felügyelő bizottság tevékenységét az alapító részére végzi, tevékenységéről évente az alapító felé beszámol.

A felügyelő bizottság az alapítvány tisztségviselőitől és munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet az alapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A felügyelő bizottság jogosult a kuratóriumot összehívni abban az esetben, ha a szervezet működése során olyan jogszabálysértést vagy az alapítvány érdekeit sértő eseményt (mulasztást) észlel, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása a kuratórium döntését teszi szükségessé, vagy ha a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó körülmény merül fel.

A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg és tagjai sorából elnököt választ. Az elnök jogosult a kuratórium ülésein részt venni.

Ha a felügyelőbizottsági tag jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a felügyelőbizottsági tagi feladatokat nevében ellátja. A felügyelőbizottsági tagra vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A felügyelőbizottsági tag feladatait személyesen köteles ellátni.

A felügyelő bizottság tagjaira a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi, és felelősségi szabályokat alkalmazni kell.

Felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A felügyelőbizottság tagjai ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

Nem lehet a felügyelőbizottság tagja az:
1. akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

2. akit az Alapítvány tevékenységébe tartozó foglalkozástól jogerősen eltiltottak, az eltiltást kimondó határozatban megjelölt időtartamig.

3. akit felügyelőbizottsági tevékenységétől eltiltottak, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.

4. aki az Alapítvány kedvezményezettje.

5. akinek közeli hozzátartozója az Alapítvány kedvezményezettje.

Az Alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a felügyelőbizottságban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.

A felügyelőbizottság tagjai a Ptk. 3:397.§ (3) (4) bekezdésében illetve a 3:22.§-ban lévő kizáró okokat ismerik, velük szemben ezen kizáró okok nem állnak fenn.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet felügyelőbizottsági tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - amely annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletbezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A felügyelőbizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A felügyelőbizottság tagjai a Civiltörvény a 39. § (1) bekezdésében foglalt kizáró okokat ismerik, velük szemben nem állnak fenn, a 39. § (2) bekezdésében foglaltakat ismerik és tudomásul veszik.

A Btk 61. § (2) bekezdés i) pontja szerint a közügyektől eltiltott nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt felügyelőbizottsági tagja.

A felügyelőbizottság tagjai kijelentik, hogy nem állnak a Bt. 61. § (2) bekezdés i. pontjában meghatározott közügyektől eltiltás hatálya alatt

A 2011. évi CLXXV. 38.§ (3) bekezdése alapján nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A Felügyelő Bizottság működése

A Felügyelő Bizottság első ülésén, melyet a megbízatás aláírása napjától 30 napon belül kell tartani, tagjai közül elnököt választ.
Ügyrendjének, működésének szabályait maga állapítja meg, de évente két alkalommal ülésezik.

A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha két tag jelen van, határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén nincs eredményes döntéshozatal.

A bizottság tagjai tiszteletdíjra nem, de a ténylegesen felmerült költségeik tekintetében költségtérítésre jogosultak.

A Felügyelő Bizottság feladata:

a) figyelemmel kíséri az Alapítvány jogszabály és alapító okirat szerinti működését
b) ellenőrzi az Alapítvány pénzügyi gazdálkodását, ügyvitelét, kötelezettségvállalásait
c) megvizsgálja az Alapítvány pénzügyi tervét, közhasznú jelentését, működését melynek eredményéről köteles a kuratóriumot és az Alapítót szükség szerint, de évente legalább egyszer írásban tájékoztatni
d) célvizsgálatot folytat le, ha az alapítvány céljainak megvalósítását veszélyeztetve látja.

A Felügyelő Bizottság hatásköre

A Felügyelő Bizottság az ellenőrzés lefolytatásához jogosult az Alapítvány könyveit, iratait megvizsgálni, a kuratórium elnökétől, tagjaitól jelentést, alkalmazottaitól tájékoztatást, felvilágosítást kérni. Indokolt esetben az Alapítvány költségén az iratokat szakértővel megvizsgáltathatja. A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a kuratórium ülésén.

A Felügyelő Bizottság köteles a kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a működés során olyan jogszabály sértés, vagy az alapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény történt, amelynek a megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a kuratórium döntését teszi szükségessé,
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

A kuratóriumot a Felügyelő Bizottság indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte után a kuratórium összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

Ha a kuratórium a törvényes működés helyreállítására a szükséges intézkedést nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget.

A bizottsági tagság megszűnik:
a) tag halálával
b) írásos lemondással
c) ha az Alapító a kijelölést visszavonja
Amennyiben a Felügyelő Bizottság tagjainak száma három jó alá csökken, az Alapító köteles az ok bekövetkeztétől számított 60 napon belül új tagot kijelölni.


XV. Az alapító okirat módosítása

Jelen alapító okiratot az alapító módosíthatja.

Semmis az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.

Semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy - ha az alapítványhoz csatlakozás történt - az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja.


XVI. Az alapítvány megszűnése

Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt.

Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése:

Az alapítvány jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg,
b) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód,
c) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet, vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy az alapítvány vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli.

Ha valamelyik megszűnési ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítót a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és a megszűnési ok bekövetkeztét szükség esetén közli a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval is.
Ha az alapító a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredő károkért az alapítvánnyal és harmadik személyekkel szemben a kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek.

A jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyona:

Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az Eszterházy Károly Főiskola (3300 Eger, Eszterházy tér 1.) tulajdonába kerül.

Az alapítvány jogutódlással történő megszűnése:

Az alapítvány más jogi személlyé nem alakulhat át, csak alapítvánnyal egyesülhet és csak alapítványokra válhat szét.

Az egyesülés vagy a szétválás nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és az alapítványi cél veszélyeztetésével.


XVII. Egyéb rendelkezések:

Az alapítvány törvényességi felügyelete:

Az alapítvány feletti általános törvényességi felügyeletet az alapítványt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat az alapítvány döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

Az alapítvány feletti törvényességi ellenőrzés:

Az alapítvány működése felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

Vonatkozó jogszabályok:

A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezései az irányadók.

Kelt Egerben, 2016. április 15. napján

Eszterházy Károly Főiskola
alapító


< Vissza