Cím: H-3300 Eger, Eszterházy tér 1.; Postacím: 3301 Eger, Pf.: 43.; Tel.: +36 36 / 520 400

Eredmények és célok a Komplex Alapprogramban

Utolsó módosítás: 2020. november 16.

A Komplex Alapprogram célja, hogy csökkentse a korai iskolaelhagyók számát az élménypedagógia eszközeivel. A program szeptemberben lépett harmadik tanévébe, immáron nagyszámú iskolában tanítanak az újfajta módszertan alapján. A programról, az eddigi tapasztalatokról, a jelenlegi helyzetről és a jövőbeli tervekről Révész László szakmai vezetőt kérdezte Indri Dániel. A komplexalapprogram.hu cikke.

– Hogyan mutatná be a programot annak, aki esetleg még nem ismerné?

– Ez a program a meglévő iskolai gyakorlatra épül és úgy támogatja a pedagógusokat, hogy a mindennapi munkájukban segíti őket, hiszen mindennap felmerülhetnek olyan általános nevelési és pedagógiai vagy módszertani problémák, amelyek a pedagógusok eredményességét is meghatározzák. Jellemzően a heterogén tanulócsoportokban megvalósuló oktatás a fő cél, hiszen ha azt állítjuk, hogy egy osztályban hasonló tudású tanulók ülnek, az nem teljesen igaz, mivel eltérő képességekkel, szociális háttérrel és motivációval is rendelkeznek. A programban ezért a differenciálásra helyezzük a hangsúlyt.

– Egy európai uniós projektről beszélünk, melynek egyik fő célkitűzése, hogy a korai iskolaelhagyók száma 2020-ra 10 százalék alá csökkenjen. Hogyan tudja segíteni ezt a program?

– Valóban, a Komplex Alapprogram egy Európai Unió által finanszírozott projekt, az EFOP 3.2.1. kiemelt projekt keretében valósul meg, amely a korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében az ún. prevenciós célú stratégiákat alkalmazza; célunk a megelőzés. Tehát nálunk nem az intervenció vagy a kompenzáció a fő cél, azaz, hogy a lemorzsolódott tanulót segítsük vissza az oktatásba, hanem azokkal foglalkozunk, akik ezen folyamat előtt állhatnak, és éppen az a célunk, hogy ez ne történjen meg.

– A játékos, élményszerű módszerek integrálása mellett a Komplex Alapprogram a kooperatív technikák irányába is igyekszik elmozdulni. Mit jelent ez pontosan?

– Teljesen így van. Az egyik célkitűzésünk az volt, hogy a tanulót aktívan vonjuk be a tanítási órákba, és ne passzív résztvevője legyen a tanóráknak. Itt lényegében az élménypedagógia módszereit alkalmazzuk olyan – alapvetően játékos – óraszervezési módokon keresztül, amelyek segítik a tanulót abban, hogy pozitív élményei legyenek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy játékkal váltjuk ki a tanulást, hanem csupán azt, hogy olyan környezetbe ágyazzuk a tanulási folyamatot, amitől szeretni fogja a tanórákat. A differenciálás, illetve a kooperativitás viszont itt jelenik meg, hiszen ez nagyon fontos eleme a programunknak: a tanuló tudásszintéjéhez, képességeihez mért feladatokat kap.

Kidolgoztunk egy technikát, ez tekinthető az egyik alappillérünknek. E szerint első körben csoportmunkában dolgozzák fel a tananyagot a diákok. A foglalkoztatási forma második részében egyéni feladatot kapnak a tanulók. Lényegében itt jelenik meg a differenciálás, hiszen jelentősen tudásszintfüggő, hogy ki milyen feladatot kap. Még ennél is fontosabb, hogy a feladat végén személyre szabott visszajelzést, értékelést is kap a tanuló, ami abban segíti, hogy lássa, mely területeken szükséges még fejlődnie, kiemelve, hogy mi az, amiben jól teljesített.

– A harmadik „komplexes” tanév hány iskolával kezdődött?

– Az elmúlt időszak sajnos elég hektikusra sikeredett, a programba bevont iskolák számát mégis sikerült a tervek szerint alakítanunk, és már több mint 500 iskola pedagógusai vettek részt az Eszterházy Károly Egyetem képzésein. Ugyanakkor fontos, hogy a Szegedi Tudományegyetem, illetve a Nyíregyházi Egyetem mint konzorciumi partnerek is képeznek, mostanra ők is 60-60 iskola pedagógusainak tartottak képzéseket, úgyhogy ma nagyjából 650 iskola szervezi meg tanóráit a Komplex Alapprogram szerint.

– Ezek főként hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű térségekben elhelyezkedő iskolák?

– Érdekes a megoszlása ezeknek az iskoláknak: valóban nagyobb arányban vannak ilyen régiókból iskolák, ugyanakkor egy országos lefedettségű programról beszélünk, ennek megfelelően az Eszterházy Károly Egyetem a közép-magyarországi régióban – köztük Pest megyében – is képez, sőt, az indikátorszámaink fele, több mint 4000 pedagógus ebből a régióból érkezik.

– A Komplex Alapprogram adott iskolában történő bevezetéséhez szükséges a módszertant megtanító képzések elvégzése. Ezeket a jelenlegi járványhelyzetben hogyan tudják megtartani?

– Alapvetően hét képzéssel indultunk, ebből kettő, a Komplex Alapprogram Koncepció (KAK) és a Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportokban (DFHT) módszertani képzések kötelezőek. Ezek alapozzák meg a programot, lényegében ezek nélkül nem fogják tudni jól alkalmazni az iskolák. Emellé jön az öt alprogramunk képzése, melyekből választani lehet. Eredendően blended képzéseink voltak, melyek két kontakt és egy távoktatásos alkalmat foglaltak magukba, viszont az elmúlt időszakban a veszélyhelyzet, illetve az iskolákban lévő korlátozások kizárták ezt a típusú képzésmegvalósítási módszert. Így az összes képzésünket átdolgoztuk távoktatásos formára, ezeket akkreditáltattuk is. Annyi a különbség, hogy a képzőink egyfajta támogató, segítő szerepre váltottak és online menedzselik azt a tanulási folyamatot, amit korábban személyesen. Érdekes, hogy a pedagógustársadalom nagyon jól reagált erre a váltásra, a kezdeti bizonytalankodás után, március végétől az érdeklődés fokozatosan megerősödött a távoktatásaink iránt.

– Hogyan tudják támogatni a részt vevő iskolákat a program során?

– A Szakmai Támogatórendszerünk megmaradt, sőt, az elektronikus szakmai támogatást erősítettük. Itt online módon van lehetőség a szakmai támogatóinkkal folyamatosan egyeztetni, tehát skype-os, messengeres hívásokkal, e-mailes formában. Emellett Elektronikus Szakmai Támogatórendszerünk része egy olyan felület (e-SZTR), ahol a pedagógusok adekvátan tudnak több mint 40 témakörben kérdést feltenni, illetve ezekre minőségbiztosított választ kapnak.

– Nemrégiben újabb iskolák nyerték el az Élménysuli címet. Mit jelent élménysulinak lenni?

– Élménysuli címünk egy kiválósági díj. A program fejlesztésekor tudtuk, hogy az iskolák eltérő módokon fogják tudni megvalósítani a programot, így célunk volt, hogy megnézzük, melyek azok az iskolák, ahol a program elemeit maradéktalanul alkalmazzák; ők nyerhetik el ezt a kitűntető címet. Ebben a tanévben – a tavalyihoz hasonlóan – 14 új intézmény tudott kaphatta meg az Élménysuli címet. Nagyon fontos, hogy a címet egy évre lehet elnyerni, az nem örökre szól. A tavalyi 14 Élménysuliból idén 11 iskola meg is újította a címet, tehát jelenleg 25 Élménysuli van az országban.

– Ez akkor mindenképpen egy jó visszajelzés is a program sikerességéről.

– Igen, hiszen nem tudhattuk, hogy idén fognak-e újra jelentkezni az iskolák, megmarad-e a motiváció. A mostani arány igen kedvező, és azt bizonyítja, hogy ez jól tud működni.

– Lehet tudni, hogy a gyerekek hogyan viszonyulnak a programhoz? Egyáltalán tudják mérni a program hatékonyságát?

– Van egy mérés-értékelés munkacsoportunk, amely évente háromszor is monitorozza a tanulók visszajelzéseit, egyszer a tanév elején, egyszer év közben, illetve a tanév végén. Megkérdezik például, hogy miként érezték magukat a programban, felmérik, milyen motivációs háttérrel rendelkeznek. Kedvező visszajelzéseink vannak egyébként a tanulók részéről, dedikáltan már ők is meg tudnak különböztetni egy DFHT-s órát, egy alprogrami foglalkozást és egy hagyományos, frontális tanórát. Ez azért fontos, mert a gyerekek nem tanulnak didaktikát vagy óraszervezést, és mégis, a saját tapasztalataikból azt szűrik le, hogy sokkal jobban érzik magukat egy DFHT-s tanórán, mint egy hagyományoson.

– A Komplex Alapprogram 2021 szeptemberéig tart. Mi a célkitűzésük a program végére?

– Projektes szemmel nézve az indikátorok teljesítése, ami a teljes projekt esetén 35.000 pedagógust jelent konzorciumi szinten. A jelenlegi járványhelyzetben az indikátorok teljesítésére nagyobb figyelmet kell fordítanunk a korábbiaknál. További iskolák bevonása is cél, eredetileg 350 iskolát terveztünk, ezt már most jóval meghaladtuk, de szeretnénk minél több iskolát bevonni, és bízunk benne, hogy lesz Komplex Alapprogram 2.0 - ez a következő uniós finanszírozási ciklus függvénye. Hasznos lenne a középiskolákba is bevinni a programot, és szintén fontos lenne az óvodai nevelési programba való bekerülés.

– Ha cikkünket olvasva egy pedagógus kedvet kap hozzá, és szeretne a Komplex Alapprogram módszertana alapján tanítani, mit kell tennie?

– Keresse fel holnapunkat, a komplexalapprogram.hu oldalt, az Országos Pedagógusképző és -továbbképző Központunk pedig várja a jelentkezést! Első lépésnek javaslom, hogy végezzék el képzéseinket, ekkor azonnal hozzáférést kapnak Tudástárunkhoz, ahol már több mint 4000 olyan dokumentum, óraterv és foglalkozásterv található meg, amelyek segítik munkájukat. Emellett 95 nyomtatott kiadványunk jelent meg ezidáig, úgyhogy arra biztatok mindenkit, próbálja ki a módszert, hiszen a saját tapasztalatain keresztül fogja érezni, hogy ez tényleg működik!

Írta: Indri Dániel/ https://www.komplexalapprogram.hu/
Cikk és fotók forrása: https://www.komplexalapprogram.hu/

 


< Vissza