Cím: H-3300 Eger, Eszterházy tér 1.; Postacím: 3301 Eger, Pf.: 43.; Tel.: +36 36 / 520 400

A felsőoktatási felvételi ponthatárok

Utolsó módosítás: 2020. július 31.

A jelentkezők pontszámai felsőoktatási szakképzésben, alap- és osztatlan képzésben a középiskolai tanulmányi eredmények és/vagy az érettségi eredmények alapján az Oktatási Hivatal által kerülnek meghatározásra.

Többletpont is adható különböző jogcímek (emelt szintű érettségi, nyelvvizsga, tanulmányi verseny, előnyben részesítés, stb.) alapján, legfeljebb 100 pont értékben. Ez alól kivételek a művészeti vagy művészetközvetítési alap- és osztatlan szakok, valamint az edző szak. Ezeken a szakokon az intézmények gyakorlati vizsgát szerveznek és az ott elért pontszám duplázásával számítódik a felvételiző összpontszáma. Ezeken a képzéseken nincsenek többletpontok, csakis a jelentkező vizsgán nyújtott teljesítménye számít.

A felvételizőket a kialakult pontszámuk alapján a számítógépes program csökkenő pontok szerint rendezi a ponthatár kihirdetését megelőző napokban.

A ponthatárok megállapításakor az alábbi tényezők számítanak:

– Jogszabályi minimum pontszám: a felvételi eljárásról szóló Korm. rendelet meghatározza, hogy felsőoktatási szakképzésre 240, alap- és osztatlan képzésre 280 pont alatt senki nem vehető fel sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.
– Több képzési területen (pl. gazdaságtudomány, bölcsészettudomány, társadalomtudomány, osztatlan tanárképzés, stb.) minden évben miniszteri rendelet határozza meg az állami ösztöndíjas ponthatárt.
– Az egyetemek valamennyi szak esetén megadják a szakra maximálisan felvehető létszámot (kapacitás), ami szintén egy korlát.
– A jelentkező által a felvételi jelentkezéskor meghatározott intézményi rangsor.

Aki nem éri el a jogszabályi minimumot, a felvételi eljárásból kizárásra kerül. Szintén nem nyerhet felvételt állami ösztöndíjas képzésre az, aki a miniszteri rendeletben meghatározott minimum pontszámot nem érte el.

Egy adott intézmény az érvényes pontszámmal rendelkezőket, a hozzá első helyen jelentkezetteket a maximális létszám figyelembe vételével felveszi. Ha a kapacitás, az „edény" megtelt, további jelentkezőt nem vesznek fel az adott szakra. Ekkor a legutolsó felvett jelentkező pontszáma az adott szak ponthatára.

 

Ugyanígy alakul ki a ponthatár, ha nincs több érvényes pontszámmal rendelkező személy, pedig „az edény még nincs tele". Ebben az esetben is az utolsó felvett pontszáma adja a ponthatárt.

Ha a kapacitás az első helyen megjelölt intézményben betelt és a jelentkező nem érte el a ponthatárt, azaz nem fért bele a megadott keretszámba, a program megvizsgálja a következő helyen megadott jelentkezését és hasonló algoritmus szerint oda nyerhet felvételt. Ha nem, a program tovább vizsgálja a jelentkezéseit.

Ily módon minden évben az adott felvételi eljárásban jelentkezők pontszámai alakítják ki a felvételi ponthatárt. Ez sokszor nem a jogszabályi minimum.

Az idei évben az elmúlt húsz év legalacsonyabb jelentkezési számait tapasztaltuk a felsőoktatásban. Annak érdekében, hogy a pótfelvételi eljárás során lehetőség szerint több jelentkezőt fel tudjanak venni az intézmények, a fenntartó minisztérium lehetővé tette azt, hogy azokon a szakokon, ahol az utolsó felvehető jelentkező pontszáma magasabb a jogszabályi minimumnál, a jogszabályi minimumot határozzuk meg ponthatárként. Ezért lehetséges az, hogy pl. az EKE-BMK-n a tervezőgrafikus alapszakon állami ösztöndíjas képzésre felvettek között a legalacsonyabb pontszám 356 pont volt, a ponthatár mégis 280-ként jelenik meg.

Az osztatlan tanárképzésben évek óta kimagaslóan magas ponthatárok vannak, 430-500 pontok között mozognak sok esetben. Ebből arra következtethetünk, hogy tanárszakra csakis rendkívüli képességekkel megáldottak nyerhetnek felvételt.

Holott, ha megnézzük a felvi.hu friss felvételi statisztikáit, azt látjuk, hogy a meghirdetett szakpárokra zömében 1-1 fő nyert felvételt. Ha a jelentkezőnek 430 pontja van, akkor az ő pontszáma jelenik meg ponthatárként. Pedig az intézmények állami ösztöndíjas képzésre bárkit felvehetnek, ha – a miniszteri rendelet értelmében – legalább 305 ponttal rendelkeznek. Ismerve a pedagógushiányt, a felvételre nagy valószínűség szerint sor is kerülne.

A fentiek alapján látható, hogy a sajtóban megjelenő ponthatár sok esetben megtévesztő lehet: a túl alacsony ponthatár nem feltétlenül a felvettek pontszámát tükrözi, míg más esetben – a túl magas pontszám – nem jelenti azt, hogy alacsonyabb pontszámmal nem kerülhetett volna be a képzésre valaki.

A napokban indul a pótfelvételi eljárás. Várható, hogy állami ösztöndíjas képzéseket is meghirdethet intézményünk a gazdaságtudományi, az informatikai és a pedagógusképzési alapszakokra, valamint a szőlész-borász mérnöki, illetve a szociálpedagógus alapszakokra. Fontos, hogy a pótfelvételi eljárásban is el kell érni az általános felvételi eljárásban meghatározott pontszámot! Sokaknak könnyebbség lehet, hogy ez az idén több esetben a jogszabályi minimum...

 


< Vissza